Előbb szőlő volt, aztán utca.

Tőkék a homokon

Nem a főutcán kezdték. Északnak mentek, a homokra, ahol a kadarka jól érezte magát. A városrész a nevét ezekről a sorokról kapta.

Orosháza 1744-es újratelepítése után a község első utcáitól észak–északnyugat felé, homokos talajon szőlőt ültettek. A telepesek — főként Tolna, Zala, Vas, Somogy és Veszprém vármegyéből — tőkéket és borkészítési tudást hoztak magukkal. A jellemző fajta a fekete kadarka volt; mellette kisebb mennyiségben fehér borszőlő is nőtt.

Szemenyei Béla, a múzeum történésze, pontosan a mai Szőlőváros helyére tette a sorokat: oda, ahol homokos talajt és dimbes-dombos vidéket találtak. Szabó Ferenc szerint a Szőlő városrészt ekkor még homok borította, és egészen a 18. századig a vármegye egyik legjobb borát termelték itt. Az orosházi bor a környező településekre eljutott, a csapszékekben is itták — és van forrás arra, hogy Prágában is itták.

Egy helyi hagyomány — Veres József nyomán — úgy tartja: amikor Dénes Sándor tanító a telepesekkel megérkezett, lovát egy körtefához kötötte, és a fa körül szőlőtőkéket talált. Lehet, hogy szépítés. A tőkeültetés ténye a későbbi iratokból biztos.

Szemenyei Béla; Orosházi Települési Értéktár; Szabó Ferenc; OrosCafé, 2026.

Földcsere a Szőlőheggyel

Egy darabig kétfelé nyílt a művelés: maradt tőke a régi helyen, és indult új a Gyökeres felé.

A Szőlőhegy iratai szerint 1859-ben földcserével a mai Gyökeres területére is áthelyezték a művelést. Pár évig mindkét határrészt használták. A hegyközség iratait őrző hegyláda a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában van.

Hajdan hegyközség volt ez a vidék. Csőszt foglalkoztattak. Aztán a filoxéra mindent elvitt — és mára, írja az OrosCafé, ebből már csak a Szőlő városrész neve maradt.

Orosházi Települési Értéktár; Mohos Mária; OrosCafé, 2025. szeptember 7.

A sínek elválasztják a Szőlőt

A Szeged–Békéscsaba vonal az 1870-es évek elején ért ide. Innentől a Szőlő a vasúton túl van.

Az Alföld–Fiumei Vasút Békéscsaba és Hódmezővásárhely közötti szakasza hozta el a vonatot. Az állomásépület 1871-ben készült el. Az OrosCafé 1870-re teszi a mai Szeged–Békéscsaba vonal indulását; Fülöp Béla és Gulyás Mihály 1872-t ír. A lényeg ugyanaz: a sínek a Szőlőt a várostesttől választották el.

Aki a Huba utcánál áll, onnan már a Szőlő felé néz. Orosháza felsőn megáll a vonat — onnan már a Szőlőben vagy. A gyerekeknek később, a hetvenes években, még mindig a síneken kellett átjárniuk, ha a város meglévő iskoláiba mentek. Ezért épült a Czina a vasúton túlra.

OrosCafé; Fülöp Béla; Nagy Gyula Területi Múzeum.

3083 akó, majd a filoxéra

Egy jó évben 32 hektáron 3083 akó. A járvány előtt 322 hektár szőlő volt Orosházán. Aztán a tőkék odavesztek.

Magyarországon 1874-ben észlelték először a kártevőt. Orosházán a tőkék teljes egészében elpusztultak. Újratelepítésre az 1920-as évektől nem került sor. Más borvidékeken állami intézkedéssel állították helyre az ültetvényeket; Orosháza nem tartozott ezek közé. Nem voltak komoly próbálkozások a borászat újraélesztésére — a szakértelem is fogyott.

A szőlőkben addig építkezési tilalom volt. Tanyák nem alakultak ki, csak kisebb, eszközök tárolására szolgáló házikók. A kertváros azért nőhetett ide, mert a sorok üresen maradtak. A népesség nőtt, és kellett a hely a háznak.

Mohos Mária; Szemenyei Béla, Hír6, 2022; Orosházi Települési Értéktár.

A szőlőközi elemi népiskola

Szőllőkőzi út, ma Csizmadia Sándor utca 61. Augusztus 29-én vették át, 31-én szentelték fel. Első tanító: Csonka János.

A vasúton túli gyerekeknek épült, hogy ne kelljen bejárniuk. Kilencedik volt az evangélikus egyházi iskolák sorában. A tanítóválasztásra a felszentelés előtt került sor. Július 2-án a presbitérium a szőlőbeli tanítói állomást tűzte napirendre. Kimondták: a szőlőbeli tanító a többi orosházi tanítóval azonos előléptetési jogot kap. A temetési kört is szabályozták: a vasúton túli szőlőrész kis halottait a szőlőrészi tanító temette, a nagy halottakat a községbeliek, a megszokott sorrendben.

Augusztus 1-jén, istentisztelet után szavaztak. Két asztalnál ültek az evangélikus eklézsia prominensei — az egyiknél Székács István, a másiknál Bulla Sándor. Minden adófizető szavazhatott; a jogosultságot a gondnok által odavitt adókönyvből ellenőrizték. Jelöltek: Pandur Pál csákói levita, Csonka János — Kovács János tanító segédje —, és Brósz János. Előbb orgonista- és tanítási próbát tettek a gyülekezet előtt. Nagy többséggel Csonka Jánost választották.

Az épületet augusztus 29-én vette át Tavaszi János felügyelővel az evangélikus egyházi igazgatóság. Melléképületeivel együtt 3276 forint 80 krajcárjába került. A korabeli újság ezt írta: „csínnal és ízléssel épített iskola díszére válik úgy az egyháznak, mint dicséretére építőinek.” A felszentelés augusztus 31-én, reggel nyolckor volt. Nemcsak a szőlőbeli lakosok jöttek, a községből is számosan. A névtelen tudósító jókívánságot is írt: „Adja az ég, hogy a múzsák e kellemes tanyája a szülék örömére, az egyház és község javára minél számosabb növendéknek adjon szellemi és erkölcsi alapos képzést.”

Hét évig maradt evangélikus. 1893-ban a község átvette, 1907-ben államosították. Csonka után 1893-ban Fürst János tanított, az államosítás idején Noszlopy Elek, majd Szalay Kálmán. Egy 1965-ös csoportkép az udvari falnál készült: elsősök, tanítójuk Verasztó Ervinné. Az egykori iskolaépület a Csizmadia Sándor utca 61. alatt állt — ma közösségi ház, sportudvarral. A gyerekek néhány utcával odébb, az Ifjúság utca 7. alatt nőnek fel.

Orosházi Evangélikus Egyházközség, 2021, a korabeli Orosházi Újság nyomán; Fülöp Béla.

Szabad az építkezés

A filoxéra után a lakatlan kertekben lakóházak nőhetnek. Itt kezdődik a kertváros.

Addig csak szerszámos házikók állhattak a sorok között. 1897-től adtak engedélyt lakóházakra. Az 1900-as évek elején indult meg a Szőlő városrész betelepülése — ugyanakkor, amikor a városhoz újabb tizennyolc utca csatlakozott. Beljebb sűrűbb lett a telek, kintebb megmaradt a nagyobb kert.

Kátai Attila a nyugati Szőlővárosrészt így látja: sokáig szőlőskert és tanya, az utcák név nélkül. A század elején utcák kezdtek kialakulni, de a táblák még várattak magukra. 1937-ig tanyanevek voltak.

Szemenyei Béla; OrosCafé, 2023 és 2026; Kátai Attila: Orosháza – Szőlő körút.

Népkert a vasút mellett

A Mikolay-kert a sínek mellett nyílt meg. Innen nézve a Szőlő a túloldalon van — és a város mindig ide akarta visszavezetni.

A kertet egykori tulajdonosáról, Mikolay István evangélikus lelkész fiáról nevezték el. Tőle vette meg Orosháza község. Öt hold volt, fákkal és cserjékkel. Homokkal, kaviccsal felszórt utak, padok, parkőr. Pavilon, nyári vendéglő, tenisz: négy vörös salakos pálya és egy gyakorló agyagos. Az 1930-as években rendszeresen írtak a fásításról.

1945 után egy ideig Ságvári-ligetnek hívták. A varázsa megkopott. Ma megint Mikolay-kert. A Mátrai Stadion és a BMX-pálya a szomszédja — a Szőlő sportos széle. A város TOP+ pályázata játszóteret, sétányt, sportot ígér, és egy liftes aluljárót: a Szőlő városrészt a belvárossal összekötő átjárót akarják újra megnyitni. A sínek akkor is, most is ugyanazt jelentik: innentől a Szőlő.

OrosCafé, 2026. április 4.; Nagy Gyula Területi Múzeum, Orosházi pillanatok; oroshaza.hu, TOP+.

Jeges tanító háza az Iglói 7-ben

Ilonka néni mondta: az apja építette. Akkor még Torkos-kert 200. volt a cím. Ma Iglói út 7.

Jeges Károly 1902-ben született Bácskossuthfalván. Trianon után került ide, 1932-ben vette el Balassa János lányát, Ilonkát, aki 1910-ben Pöstyénben született — apja akkor a Felvidéken tanított. Együtt tanítottak a Bónumi tanyai iskolában. 1934-ben született Karcsi fiuk. Jeges az állami iskolához tartozott; egy ideig kántor is volt a reformátusoknál.

Az Iglói út elején, a Teréz sarkán állt Zeitler műköves háza és műhelye, utána egy teraszos sarokház — a telek ma üres —, aztán Jegesék, hatalmas kerttel és fákkal. A ház ma a szociális otthonhoz tartozik, öregek napközi otthona. A Platán Idősek Otthona a Teréz utca 14-ben van, a bejárat az Iglói felől nyílik.

Fülöp Béla, Koszorús Oszkár nyomán; Orosházi Harangszó, 2005.

Szőlő 76, 192, 209, 225, 356/3

Hivatalos lakcímek egy levéltári lapon. A városrész ekkorra már számozott otthon, nem csak dűlőnév.

A Hungaricana Békés megyei anyagában fennmaradt címek mutatják: a Szőlő lakott, házszámokkal ellátott városrész. Aki ma Iglói utat mond, ugyanoda gondol, ahová akkor Szőlő 76-ot írtak a borítékra. 1938-ban Mezítlábas Kovács István címe még Szöllő 231 volt — Fülöp Béla szerint ebből lehetett később Iglói utca.

Hungaricana, Békés Megyei Levéltár; Fülöp Béla.

Mezítlábas Kovács István, Szöllő 231

1938-ban a lakcíme Szöllő 231 volt. Fülöp Béla szerint ebből lehetett később Iglói utca. Villa, paskumi földek, és ezer pengő a szegény gyerekeknek.

Kovács István 1853-ban született. Cipőjét a vállára akasztva jött be a faluba, csak itt vette fel — ezért hívták mezítlábasnak. 1875-ben Tóth Erzsébetet vette el, Győri Vilmos eskette őket. Hatvan év alatt 130 holdat szedegetett össze a paskumokból. Féja Géza A mezítlábas kán címmel írt róla.

Beck Zoltán tanár néprajzi gyűjtést indított a gimnáziumban. A ragadványnevek között ott volt a boglyás Benkő, a fakólovas Kocsondi, a bodri, pohos és úri Horváth — és a mezítlábas Kovács. 1934. június 1-jén ezer pengőt adott az evangélikus egyháznak: a kamatot minden karácsony délután szegény gyerekek között kellett kiosztani. A nőegyletnek kétezer pengőt adott az árvaházra. Október 2-án halt meg. A villája — mondják — ma is megvan az Iglói úton.

Koszorús Oszkár; Fülöp Béla; Orosházi Friss Újság, 1934. augusztus 17.

Kilenc tagú bizottság a térképen

A Huba utca folytatása lett az Iglói út. A Torkos porta utcája a Nádor, a Vangyel-dűlő a Pusztaszeri út.

1937-ben kilenc tagú bizottságot hívtak életre a Szöllők és a név nélküli utcák elkeresztelésére — ezt Orosháza néprajza is így írja. Addig tanyanevek voltak. A Huba utca szöllőkbeli folytatása lett az Iglói út: a felvidéki Iglóról, Lőcsétől délre, a Hernád völgyéből. Fülöp Béla nem talált szoros Orosháza–Igló kapcsolatot; a név inkább az elcsatolt városok emlékét őrizte. A Pesti út és az Iglói út között a Kárpát, Tátra és Levente kaptak nevet. A Teréz utcát egy ideig Késmárkinak hívták, aztán visszaváltozott.

A vasúttól a Szent István felé: Kárpát, Tátra, Rajki József — egykor Levente, aztán Partizán —, Iskola-köz. A másik oldalon a Pusztaszeri felé: Teréz, Nádor, Martinovics, Harmat. A Tátra keleti házait később elbontották, amikor a körút átjött. Az Iskola-köz inkább átjáró: sarokházai vannak, és kivezet a régi szőlőközi iskola felé. Ezeket az utcanév-sztorikat a Facebook-csoport is az utcákhoz köti.

1934-ben már volt országos terv egy északnyugat–délkeleti útra, akkor 418-asnak hívták. Egy 1937-es térkép szerint csak a Nagyszénás–Orosháza szakasz készült el. A Szőlő körút gondolata részben ezt a régi elképzelést élesztette fel.

Fülöp Béla; Orosháza néprajza; Szabó Ferenc; Kátai Attila.

Szüret utca, új sor a Harmatnál

A Harmat utcából nyílik, párhuzamos az Iglói úttal. Itt a hetvenes években kezdtek építkezni.

Fülöp Béla szerint a Tátra folytatásaként a még kiépítetlen Harmat utca a Pusztaszeri útba torkollik. A Harmatból nyílik a Szüret. Kátai Attila is ide teszi a körút körüli beépülést: a Szőlőben sorra nőttek az új házak, és a városnak gyűjtőút kellett.

Kátai az 1956–66-os évekhez annyit ír: megindult a Szőlő körút első szakaszának előkészítése, és 1966-ra a kertvárosias Szőlővárosrész már a város arculatához tartozott. A Harmatban söröző volt, és Soós Tibor háziorvosi rendelője. Az utca neve nem véletlen: a városrész a szüretről kapta a hangját, még akkor is, ha a tőkék rég nincsenek.

Fülöp Béla: Orosháza utcái; Kátai Attila: Szőlő körút; Kátai Attila: Orosháza 1956–1966.

Új iskola a Szőlőben: a 4. számú

A gyerekeknek a síneken kellett átjárniuk. Az üveggyár kezdeményezte, Czina Sándor szervezte. Tizenhat hónap alatt felépült.

1977. március 3-án a Népújság megírta: a Szőlő városrészben, az üveggyári lakótelep mellett nyolc tantermes iskola építése kezdődött. A növekvő gyermeklétszám mellett külön gond volt, hogy a város meglévő iskolái innen messze estek, és a gyerekeknek naponta a vasúti síneken kellett átjárniuk. A kezdeményezés az Orosházi Üveggyáré és az üzemi KISZ-bizottságé volt. A városi tanácsnak az ötéves tervben saját erejéből nem lett volna rá lehetősége.

Március 21-én Németh Ferenc országgyűlési képviselő tette le az alapkövet. Czina Sándor, az üveggyár igazgatója — 1969-től 1979-ig vezette a gyárat — Operatív Bizottságot hozott létre, hogy 1978 őszén beindulhasson a tanítás. Budapesten született 1933-ban, Orosházán halt meg 1989-ben. Az iskola és a névadás a Szőlőé.

Társadalmi munkával épült. Az üveggyár dolgozói ezerszámra adtak órákat; a város üzemei, téeszei, a 612. számú ipari szakmunkásképző diákjai kőművesként, festőként, lakatosként dolgoztak a nyári építőtáborban. Zilahy Lajos, a tanács művelődésügyi osztályvezetője azt mondta: „a kivitelezőket hirdető képzeletbeli táblára azt lehetne felírni: építője a város.” Kezdéskor 420 gyereket fogadhattak. A költségvetés 16 millióról indult, berendezéssel együtt 14 és fél millióból hozták ki.

1978. szeptember 4-én a 4. Sz. Általános Iskolában megkezdődött a tanítás. Mintegy négyszáz gyereknek oldódott meg az elhelyezése. A műszaki átadást augusztus 14-re tervezték; a fűtés, a kerítés, a parkosítás még utána készült. Októberben avatták. Az udvar tágas. Ősszel mustot préselnek. A szőlőközi iskola története nem ért véget 1886-ban — csak odébb költözött néhány utcával, az Ifjúság utca 7. alá.

Kiss Valéria, Czina könyvtár, a Békés Megyei Népújság 1977–78-as számai nyomán; Hungaricana.

Átadják a Szőlő körút első ütemét

A Szent István utcától ívelt nyugatnak. A Tátra utca keleti házait elbontották. Innen indul tulajdonképpen a körút.

Az előkészítés már az 1950-es, 60-as években megindult. A kivitelezés a nyolcvanas évek közepén kezdődött. December 11-én a Népújság megírta: a munkálatok befejeződtek, délután forgalomba helyezik. Az elsőbbség a Kulich Gyula–Szőlő körút tengelyé lett. Az út a 4404-es mellékút városi szakasza is: Szarvas felől a Szarvasi út – Raksányi Imre út – Szőlő körút visz a 4407-eshez, Csorvás felé, hogy ne kelljen a belvároson átmenni.

A körút a nevét a városrészről kapta. Kátai Attila írja: a szőlőskertekből lett városrész így kapott főutat. A második ütem 1994-ben készült el, a vasúti felüljáróval. Egy 2003-as megyei úttörténet — 35 év a közutak szolgálatában — így rögzíti: I. ütem 1987, II. ütem 1994.

Kátai Attila: Orosháza – Szőlő körút; Hungaricana; 35 Év A Közutak Szolgálatában, 2003; Fülöp Béla.

Felüljáró az Iglói útnál

Áprilisban adják át. Innentől így jutunk az Iglói útra: a felüljáróról a Szőlőbe, balra, aztán azonnal jobbra.

Az utca egy része eltűnt, átalakult. A Gyopáros felőli vége zsákutca, a végén rá lehet térni a Szent István útra. Gulyás Mihály az 1872-es vasútról beszélt: szerencsétlen módon kettévágta a várost. A felüljáró régi utakat, szokásokat is megszüntetett — Fülöp Béla ezt sem hallgatja el. 1995–96-ban aszfaltozták az Iglóit. Tavasszal meggy, barack és díszfák.

1995-ben Nagy Imre készített részletes rendezési tervet a Szőlő városrészre. Beljebb nőtt telekszerkezet, kintebb nagyobb telkek. A körút a gyűjtőút. 2000 után új házak nőttek a régiek helyére. Ma organikus kertváros — a neve még mindig a tőkékről beszél.

Fülöp Béla; Kátai Attila; Orosháza ITS; urbanistak.hu, Nagy Imre.

Az iskola felveszi Czina Sándor nevét

A 4. számú, az üveggyári iskola. Az önkormányzat döntése után a névadó az lett, aki 1978-ban összetartotta az építkezést.

Czina Sándor 1969-től 1979-ig volt az üveggyár igazgatója. Az iskolát az üveggyári dolgozók gyerekeinek szánták, a Szőlő városrészben. 2007. augusztus 15-én Varga Béla orosházi fafaragó juharfából kifaragta a névadó mellszobrát, és az intézménynek adományozta. Először az igazgatói irodában állt, később az aula emlékfala elé került. Az Ifjúság utca 7. alatt van — nem a körúton, csak a közelében.

Ősszel az udvaron mustot préselnek. A szőlőközi iskola, a 4. számú, a Czina: ugyanaz a városrész neveli a gyerekeit, csak a házszám változott.

Békés Megyei Hírlap, 2005. október 17.; Köztérkép; Kiss Valéria.